A szabadtéri fotózás is legyen olyan profi, mint a könyvelésünk

A családomban nagymamám volt a könyvelő. Sosem tudtam gyerekként, hogy valójában mit is jelent ez a szakma. Mindenki csak azt mondta, hogy mama munkája nagyon fontos. Általában azt tapasztaltam, hogy hétfőtől péntekig mindig találkoztunk vele reggelenként, aztán felment a felső emeletre és este lejött. Akkor még fel sem fogtam, hogy nagyanyám igazából a modern home-office berendezkedésben volt. Bár nem könyvelőirodában dolgozott, hanem saját vállalkozása volt.

Az évek aztán haladtak tovább, mamám nyugdíjas lett, a könyvelés azonban szép lassan visszatért az életembe, most azonban sokkal inkább fontosabb lett. Miután én is vállalkozó lettem, megtudhattam, hogy egy könyvelő mekkora kincs, és, hogy szinte elengedhetetlen ahhoz, hogyha rendesen akarjuk vezetni az adóinkat és nem akarunk elkésni semmivel. Szerencsére azonban én egész olcsón megúsztam a könyvelést, mert az egyik barátom anyukája is könyvelő volt. Így pedig szinte bérmentve el tudtuk intézni az egészet.

Ezután pedig bármilyen hihetetlen, két nagyon közeli barátom, akik soha nem jártak üzleti iskolába, ugyanúgy könyvelők lettek. Az első srác főleg kínaiaknak könyvelt, ami nem a legegyszerűbb munka. Nem a nyelv miatt, hanem mert az ide érkező külföldiek sokszor nem tudják azt, hogy milyen szabályok vannak érvényben az országunkban. A barátomnak igazából egy varázslónak kellett lennie, aki hosszú ideje elhúzódó hibákat javított ki. Elképesztő volt, hogy eddig bírta, végül azonban munkát váltott.

Zárásnak pedig, egy gyerekkori barátom dolgozik már lassan egy éve könyvelőként. Tőle kaptam talán a legpontosabb leírást arról, hogy mégis mi ez a munka, hiszen ő dolgozik a leginkább szokványos környezetben könyvelőként. Azt mondta egyébként, hogy szereti a munkáját, bár sosem hitte volna, hogy ezt fogja végezni felnőttként. Neki is inkább művészi indíttatásai voltak, mint nekem. Én azonban büszke vagyok rá, hogy ez nem tántorította el attól, hogy szakmát váltson. Éppen ezen a héten léptették elő, amire nagyon büszke vagyok.

Szerencsére a munkakeresés már nekem sem gond, pedig sokáig szenvedtem én is ezzel a problémával. Most azonban már kerestem elég pénzt ahhoz, hogy más szolgáltatásokat is igénybe vegyek. Itt volt például a Valentin nap, amikor a barátnőmnek tudtam szerezni egy szabadtéri portré fotózás lehetőséget. Már hosszú ideje hallgattam, hogy mennyire tetszenek neki az ilyenek. Engem annyira nem érdekel a fotózás, így az interneten kellett keresnem szabadtéri portré fotózás kapcsán. A keresés azonban nem tartott túl sokáig, mivel pár perc múlva már Szoboszlai Kriszti oldalán is találtam magamat. Nem meglepő, hiszen a szabadtéri portré fotózás kulcsszóra az első helyen adta ki az oldalát. Szeretem az ilyen kényelmeket, úgyhogy persze, hogy ráesett a választásom.

Ez azonban csak az első benyomásban segített, egyébként meg kellett győződnöm arról, hogy valóbán nála érdemes igénybe venni a szabadtéri portré fotózás szolgáltatást. Az első nyom, amin elindulhattam, egyértelműen az oldal kinézete volt. Művészeti szolgáltatásoknak nem lehet ezen spórolni, Szoboszlai Krisztit pedig egyáltalán nem lehetett ezzel vádolni. Az oldal szép volt és elegáns, de ez nem ment az átláthatóság rovására. Könnyedén meg tudtam találni minden olyan részleget, ami érdekelt. Így pedig pár kattintás és már a szabadtéri portré fotózás témában találhattam magamat.

Mielőtt azonban még rátértem volna erre, kíváncsi voltam arra, hogy mégis kicsoda az, aki készíteni fogja ezeket a fotókat. Az internet világában manapság minden olyan formális és személytelen. Ezért is örültem, hogy egy kis személyes betekintést kaphattam a „rólam” részleg használatával. Ezt olvasva megbizonyosodhattam arról, hogy Szoboszlai Kriszti valóban nem csak hobbiból végzi a szakmáját, vagy egyszerű pénzkeresési lehetőségként, hanem szenvedélye a fotózás. Nem adtam alább a barátnőmnél.

Bár nagyon tetszett ez a „rólam” részleg, mégis, egy fotósnak az igazi próbája a „galéria” menüpontja volt, ahol meg tudtam nézni a korábbi munkáit. Nem fogok nagy meglepetést okozni, mikor azt mondom, hogy ezzel sem volt semmi baj. Teljesen le voltam döbbenve azon, hogy milyen szép fotókat készít. Sokszor én voltam az a hang a családban, aki azt mondta, hogy minek elmenni rendes fotóshoz, majd én csinálok képet a telefonnal. Most már tudom, hogy egy fotó készítése nem csak ennyiből áll és kicsit sajnálom is a barátnőmet, hogy ezt kellett hallgatnia tőlem.

De térjünk akkor rá a szabadtéri portré fotózás témára. Ennek is persze volt egy külön menüpontja, amit kiválaszthattam. Rámentem és a legnagyobb meglepetés fogadott. Mégpedig, hogy rögtön ki volt írva, hogy milyen csomagok közül választhatunk. Nem tudom, nektek mi a tapasztalatotok az életben, de én mindig azt vettem észre, hogy orvosi és művészi szolgáltatásoknál az utolsó pillanatig nem fogjuk megtudni azt, hogy mennyi pénzt kell fizetnünk. Így azonban semmit nem kellett aggódnom, mikor leveszem majd a pénzt az ATM-ből.

A csomagok persze nem elképesztően olcsók, viszont tudom, hogy egy művésznek is meg kell élnie valamiből. Régebben én is azt a tábort erősítettem, aki nem tudta felfogni, hogy egy kézzel készített pólón mondjuk mi kerül ennyibe. Ilyenkor azonban nem csak a termékért fizetünk, hanem a szakértelemért. Elvégre biztos vagyok benne, hogy vannak olcsóbb fotósok, mint Szoboszlai Kriszti, de fel kell tennem magamnak a kérdést, hogy tényleg spórolni akarok egy olyan dolgon, ami boldoggá fogja tenni a kedvesemet?

A válaszom egyértelműen nem volt. Kiválasztottam azt, amelyik csomag nekem a leginkább szimpatikus volt és ahogy közeledett az ünnep, egyszer csak felfedtem a kedvesem előtt a tervemet. Először nem hitte el, amit mondok. Biztos vagyok benne, hogy nem nézte ki belőlem, úgyhogy eléggé büszke voltam magamra. Különösen örültem, mikor azt mondta, hogy ismeri Szoboszlai Krisztit és már hosszú ideje igénybe szerette volna venni nála a szabadtéri portré fotózás szolgáltatást.

Elmentem végül én is a fotózásra és esküszöm, hogy nagy élmény volt. Sokszor azt szokták mondani, hogy a férfiak nem bírják ezeket az eseményeket. Őszintén, régebben én is így lettem volna. A „galéria” megnézése és egyéb kutatás után azonban tudtam, hogy amit Szoboszlai Kriszti csinál éppen, az varázslat. A nap végén pedig mosolyogva mentünk haza.

Mikor megkaptuk a képeket, le voltunk nyűgözve. Tudtam, hogy szép a barátnőm, viszont ezeken a fotókon másképp tudták kiemelni azt, ami gyönyörűvé teszi. Nagyon megérdemli azt, hogy lássa ezeket a dolgokat. Úgy érzem, hogy ezeken keresztül egy kicsit én is ki tudtam fejezni azt, hogy mit érzek iránta, illetve, hogy miként látom őt. Biztos vagyok benne, hogy ha egyszer eljutunk az esküvőig, akkor ugyanúgy Szoboszlai Krisztit fogjuk felkeresni. Másoknak is ajánljuk, akik minőségi fotókat szeretnének önmaguknak, vagy szeretteiknek.